A szellemi tulajdon és a büntetőjog kapcsolata

 

 

Tartalom:


Hogyan juttassuk börtönbe a bitorlót?

A polgári és a büntetőeljárás kapcsolata

Vámintézkedés

Védjegybitorlás és büntetőjog

Versenytárs utánzása

 

 

Hogyan juttassuk börtönbe a bitorlót?

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértőit büntetőjogi szankciók is sújthatják. Akár ellenünk, illetve ügyfelünk ellen indul büntetőeljárás, akár mi szeretnénk fellépni a „hamisítás” ellen, jó tudni, hogy milyen eszközeink vannak, és milyen eredményre számíthatunk.

A büntetőjogi szabályozás egyértelmű célja az egyes iparjogvédelmi jogosultságok sérelmének büntetőjogi üldözése bizonyos többletfeltételek esetén.

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) a szellemi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekményeket (a bitorlást, a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését, a szerzői vagy szerzői jogok védelmét biztosító műszaki intézkedések kijátszását, a jogkezelési adat meghamisítását, valamint az iparjogvédelmi jogok megsértését) a XVIII. fejezetben, a vagyon elleni bűncselekmények között szabályozza.

A bitorló jellegű bűncselekmények többsége olyan eredmény-bűncselekmény, ahol a bűncselekmény megállapíthatóságához, az elkövető büntethetőségéhez szükséges az eredmény, mely nem más, mint a „vagyoni hátrány” okozása. A másik elengedhetetlen feltétel a szándékosság: ha a gyanúsított/vádlott jóhiszeműen vagy csupán gondatlanul járt el, akkor nem lehet bűncselekményben bűnösnek nyilvánítani.

A bűncselekmények alapesete általában vétség, de minősítő körülmények – üzletszerűség, a vagyoni hátrány kétmillió forintot meghaladó mértékének – fennállta bűntettként történő minősítést, és ezzel súlyosabb büntetést alapoz meg.

vissza

 

A polgári és a büntetőeljárás kapcsolata

A Büntetőeljárásról szóló törvénynek büntetőjogi felelősség önálló elbírálására vonatkozó 10. §-a szerint abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el, és milyen bűncselekményt, a bíróságot nem köti a más eljárásban (így közömbös a polgári eljárásban hozott határozat). Mi van azonban akkor, ha a büntetőjogi felelősség előkérdéseként merül fel a lajstromozott oltalom léte és annak terjedelme? Erről a kérdésről a döntés a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozik. Előfordulhat, hogy a büntetőügy vádlottja törlési vagy a szabadalmi- vagy védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránti eljárást kíván megindítani, amelynek kimenetelétől függ az, hogy valóban megsérti-e a kizárólagos jogosultságot a szabadalmi- vagy védjegyoltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével. Ilyenkor a büntetőeljárás felfüggesztésre kerül a jogerős határozat bevárásáig.

vissza

 

Vámintézkedés

 

Amennyiben attól tartunk, hogy hamis termékeket hoznak be a határon, célszerű a VPOP Regionális Parancsnokságához, ezen belül is a Szellemi Tulajdonvédelmi Osztályhoz vámhatósági intézkedés iránti kérelmet benyújtani. A Regionális Parancsnokság dönt a vámhatósági intézkedési iránti kérelmek engedélyezéséről, és vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást. Célszerű ennek ügyintézése során is védjegy irodához fordulni.

Nagyon fontos, hogy a vámhatósági intézkedés iránti kérelmünk benyújtásakor a lehető legtöbb fontos információt megadjunk a várható jogsértéssel kapcsolatosan, hiszen ezzel növelhetjük annak az esélyét, hogy a ténylegesen eljáró vámosok valóban felismerjék a hamisítványokat.

A vámhatósági intézkedés iránti kérelem azt jelenti, hogy maximum egy évre kérhetjük a vámhatóságot, hogy amennyiben a szokásosan végzett ellenőrzések során a kérelmünkben megnevezett szellemi tulajdonjog megsértésének gyanúját észleli, értesítsen a konkrét jogsértésről annak érdekében, hogy a 10 munkanapon belül bírósági eljárást kezdeményezhessünk, illetve hogy az egyszerűsített eljárásra sor kerülhessen Utóbbi esetben a vámhatóság a jogsértő árukat az áruk bejelentője, tulajdonosa, birtokosa  beleegyezésével megsemmisíti (a beleegyezés kifejezett megtagadását 10 napon belül kell bejelentenie, ennek hiányában kerül sor a megsemmisítésre). Ha a kérelmező közösségi védjegy jogosultja, a kérelemben a benyújtás helye szerinti tagállam vámhatóságainak intézkedése mellett kérheti egy vagy több másik tagállam vámhatóságainak intézkedését is. Intézkedési kérelemnek helyt adó határozat esetén a vámhatóságok kötelesek lefoglalni, illetve felfüggeszteni az olyan áruk kiadását, melyek feltehetően sértik a kérdéses határozat által érintett szellemitulajdon-jogot. A vámhatóságok hivatalból történő eljárása is lehetséges abban az esetben, ha kellően alapos okkal feltételezik, hogy az áruk szellemitulajdon-jogot sértenek. A jogosultat ebben az esetben is értesíteni kell, illetve lehetőséget kell nyújtani számára arra, hogy az 5. cikk szerinti intézkedés iránti kérelmet nyújtson be. A vámhatóság a jogosult értesítésével egyidejűleg az árukat közvetlen vámfelügyelet alá veszi. Intézkedés iránti kérelem hiányában az áruk visszatartása az – értesítés jogosult általi vételétől számított – három munkanapra lehetséges.

A sikeres vámhatósági intézkedés eredménye többek között az, hogy azok az áruk, amelyekről az eljárás végén megállapítják, hogy szellemi tulajdonjogot sértenek, nem léptethetők be az EU vámterületére, és nem vihetők ki onnan, nem bocsáthatók szabad forgalomba.

vissza

 

Védjegybitorlás és büntetőjog

 

Bár az iparjogvédelmi jogszabályokban nincs utalás arra, hogy a cselekmény súlyosabb megítélése estén büntetőjogi jogkövetkezményekkel is számolni lehet, védjegy kapcsán két bűncselekmény is szóba jöhet. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) a szellemi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekményeket (többek közt az iparjogvédelmi jogok megsértését) a XVIII. fejezetben, a vagyon elleni bűncselekmények között szabályozza, míg az áru hamis megjelölésének bűntettét a gazdasági bűncselekmények (XVII. fejezet) körében.

E bűncselekmények leírása keretjellegű, amelyek tartalmát magyar és közösségi jogszabályok (pl. védjegytörvény) töltik ki, bár a Btk. és az egyes törvények szóhasználatában némi eltérés mutatkozik. Megfigyelhetjük például, hogy a Btk. 388. §-a, bár a „Bitorlás” címet viseli, nem rendelkezik többek között a védjegybitorlás büntetőjogi jogkövetkezményeiről, a 388. § (2) bekezdésének felsorolása ugyanis nem sorolja a védjegyeket a szellemi alkotások közé. A védjegybitorlásra vonatkozó büntetőjogi szabályozást ehelyett a Btk. 388 §-ában találjuk meg („iparjogvédelmi jogok megsértése”).

A védjegytörvény mint háttérjogszabály határozza meg a kizárólagos jogosultság terjedelmét (12. §), és a védjegy jogosulatlanul – e rendelkezések megsértésével – történő használatát minősíti bitorlásnak. A Vt. szerint tehát a védjegyoltalom tartalmába ütköző magatartások minősülnek védjegybitorlásnak, és ehhez kapcsolódnak a polgári jogi szankciók is.

Az egyes ágazati törvényekben – így például a Vt. 27. §-ában – szabályozott polgári jogi felelősséghez képest a büntetőjogi szankciók felhívásához további tényállási elemek szükségesek. Olyankor javasoljuk a büntető feljelentést, ha Vt. által nyújtott oltalom a cselekmény társadalomra veszélyességének súlyosabb foka miatt nem elegendő, például ha a bitorló társadalomra is veszélyes mértékben, szándékosan jóhírnevű védjegyet másol, amelynek ismertsége, használatának intenzitása, a reklámozására fordított költségek miatt jelentősebben rontja a védjegyjogosult társadalmi megítélését, presztízsét, illetve jelentősebb kárt okoz.

 

Iparjogvédelmi jogok megsértése

388. § (1) Aki a jogosultnak törvény, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy európai uniós jogi aktus alapján fennálló iparjogvédelmi oltalomból eredő jogát

a) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével,

b) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével előállított áru forgalomba hozatalával, vagy az ilyen áru forgalomba hozatal céljából való megszerzésével vagy tartásával

megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését üzletszerűen követik el.

(3) Ha az iparjogvédelmi jogok megsértését

a) jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés egy évtől öt évig,

b) különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés két évtől nyolc évig,

c) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés öt évtől tíz évig

terjedő szabadságvesztés.

(4) E § alkalmazásában

a) iparjogvédelmi oltalom:

aa) a szabadalmi oltalom,

ab) a növényfajta-oltalom,

ac) a kiegészítő oltalmi tanúsítvány,

ad) a védjegyoltalom,

ae) a földrajziárujelző-oltalom,

af) a formatervezésiminta-oltalom,

ag) a használatiminta-oltalom,

ah) a topográfiaoltalom;

b) áru alatt értendő minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog és a szolgáltatás.

 

A fentiekből is látjuk, hogy az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény elkövetési tárgya a védjegy is lehet, az elkövetési magatartás pedig az oltalom tárgyának utánzása vagy átvétele.

vissza

 

 

Versenytárs utánzása

 

Versenytárs utánzása

419. § (1) Aki a versenytárs hozzájárulása nélkül árut olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs vagy annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, vagy forgalomba hoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű utánzott árura követik el.

 

Az áru hamis megjelölésének bűntettét az követi el, aki a versenytárs hozzájárulása nélkül a versenytárs árujához vagy szolgáltatásához hasonló árut előállít, forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetve forgalomba hoz. Árun a Btk. alkalmazásában ipari vagy egyéb gazdasági jellegű szolgáltatást is érteni kell. Az áru hamis megjelölésének bűntette a versenyjogi jellegbitorlás fogalmával rokon, mindkét tényállás a versenytárséval összetéveszthető külsejű, de rosszabb minőségű termékkel szembeni oltalmat nyújt.

A két bűncselekmény elhatárolásához a bírói gyakorlat van segítségünkre.

Nem „iparjogvédelmi jogok megsértésének vétsége”, hanem „áru hamis megjelölésének bűntette” valósul meg, ha a terhelt kereskedelmi forgalom keretében, továbbeladás céljából, más eladótól beszerzett hamis márkajelzéssel ellátott termékeket tart és forgalmaz az üzletében. (EBH2007.1590)

Az áru hamis megjelölésének (korábban hamis termékjelzés) bűntettét követte el például az a kisiparos is, aki többszáz darab sporttrikót úgy hozott forgalomba, hogy arra jogosulatlanul az Adidas cég jelzését alkalmazta. Fontos kiemelni, hogy a Btk. 419. §-ába ütköző bűncselekmény nem kíván meg megtévesztési szándékot, elég, ha az elkövető tudja, hogy az általa alkalmazott jelzés más termék megkülönböztető jegye, amelynek használata megtévesztheti a vevőt a termék származását illetően. Az sem előfeltétel, hogy fennálljon haszonszerzési célzat vagy vagyoni jellegű hátrányokozás, mint a korábban taglalt  „iparjogvédelmi jogok megsértése” esetén. A bíróság a konkrét ügyben megjegyezte, hogy „mindazonáltal nyilvánvaló, hogy egy ilyen közismert jelzéssel ellátott áru lényegesen kelendőbb, az ilyen jelzéssel el nem látott azonos árunál, s ez a körülmény jóval nagyobb mennyiség értékesítését biztosítja a hamis termék-jelzést használó személy számára.” (BH1983.10)

vissza

 
Copyright © 2010 Pintz és Társai - Minden jog fenntartva.