PLÁGIUM



A plágium idegen szerzői alkotás részben vagy egészben történő eltulajdonítása, bitorlása. Aki plágiumot követ el, arra mondják, hogy plagizál.

Szerzői jogi védelem illeti meg az eredeti és egyéni irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. A szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is. A szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg.

Nem követ el plágiumot az, aki szabad felhasználás keretében használja fel az adott művet. Így nem plágium az, ha valaki a mű részletét – az átvevő mű jellege által indokolt terjedelemben – a forrás, valamint a szerző megnevezésével idézi. A szabad felhasználást nem lehet kiterjesztően értelmezni. Ezért plágiumnak nevezhető más szakdolgozatának szó szerinti vagy szó szerinti fordítású – az idézést meghaladó terjedelmű – átvétele, az eredeti szerző engedélye nélkül. Nem minősül plágiumnak egy ötlet, módszer vagy elgondolás átvétele, ha annak bemutatása eltér az eredeti műétől.

Plágium esetén a szerző öt éven belül polgári pert kezdeményezhet. A Btk. csak a társadalomra veszélyes, haszonszerzés végett elkövetett plágiumot bünteti két év elévülési időn belül.

Schmitt Pál ügye


Schmitt Pál plágium vádjának kivizsgálására bizottság alakult, amely megvizsgálta az akkor még önálló és frissen alakult Magyar Testnevelési Egyetemre 1992-ben benyújtott kisdoktori disszertációt. A disszertáció 225 oldalas volt, címe az „Újkori olimpiai játékok elemzése”. A bizottság 2012. 03. 27-én megállapította, hogy a dolgozat „szokatlanul nagy terjedelmű szöveg-azonos fordításon alapul”. Ez a terjedelem mintegy 200 oldal, amely főleg a bolgár N. Georgiev hasonló című művéből (francia fordítás útján), kisebb részben pedig K. Heinemann művéből (angol fordítás útján) lett átvéve. Ezután az illetékes egyetem doktori tanácsa kezdeményezte a doktori cím visszavonását. Néhány nappal később Schmitt Pál lemondott a köztársasági elnöki posztról.

Tekintve, hogy az akkor hatályos szerzői jogi törvény e tekintetben nem tért el a ma hatályos verziótól, továbbá a Berni Egyezmény miatt az oltalom a külföldön keletkezett művekre is kiterjed, gyanítható a plágium, hiszen a vonatkozó törvények szerint a szabad felhasználást nem lehet kiterjesztően értelmezni.

Gyurcsány Ferenc ügye


Az egykori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc úgy kommentálta Schmitt Pál elnök ügyét, hogy az elnök „lopott”, és mostantól ciki lesz jobboldalinak lenni! Istentelen szégyen, amely az elnökre zuhant! Úgy tűnik, hogy az elnök silányabb, mint a legtöbb magyar! (Facebook, 2012. 01. 12. és 03. 27; ATV 03.30.)

Gyurcsány akkor még nem sejtette, hogy hamarosan a plágium, a plágiumvád őt is eléri. A pécsi Tanárképző Főiskolán (ma Janus Pannonius Egyetem) Technika szakán 1984-ben adta le szakdolgozatát Gyurcsány a technika szaktól némileg idegen „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” címmel. Gyurcsány abban az időben a Kommunista Ifjúsági Szövetség helyi vezetője volt, a kezdő diplomások fizetését meghaladó díjazás mellett.

A Hír TV 2012. 04. 27-i és 29-i tudósításai szerint Gyurcsány dolgozatának címe megegyezik egy négy évvel korábbi, földrajz-biológia szakon benyújtott szakdolgozat címével, amelyet egy balatonfüredi Rozs Szabolcs készített. A főiskola/egyetem a mai napig gondosan őrzi a szakdolgozatokat, az 1984-es évfolyamról csak Gyurcsány Ferenc, az 1980-asról pedig Rozs Szabolcs dolgozata hiányzik. A Hír TV megszerezte a dolgozatot Rozs Szabolcstól, és megszerezte Gyurcsány Ferenc dolgozatának bírálatát. Az is kiderült Rozs Szabolcsot jól ismerte Gyurcsány, mert első felesége idején sógora volt (Gyurcsány most negyedik feleségével él). Rozs elmondta, hogy Gyurcsány sohasem kért tőle tanácsot vagy felhasználási engedélyt a témában.

A bírálat és a Rozs-féle első dolgozat összevetéséből a Hír TV az alábbiakat állapította meg:
- az első szakdolgozat hosszabb, az első 35 lapja a szőlészettel foglalkozik, a további rész a borászattal. A Gyurcsány-féle dolgozat 35 lapos, és – címével ellentétben – kizárólag a szőlészettel foglalkozik;
- a bírálat ugyanazokat a hibákat hozza fel, amelyek a Rozs-féle szakdolgozatban is elkövettek, és a bírálatban felrótt hiányosságok is maradéktalanul fellelhetők a Rozs-féle korábbi dolgozatban;
- a fenti hibák, hiányosságok ugyanazokon a lapokon fordulnak elő mindkét dolgozatban.

A fentiek alapján gyanítható, hogy Gyurcsány Ferenc is plágiumot követett el. A körülmények arra utalnak, hogy az általa bevallottan elért Rozs-féle szakdolgozat első 35 oldala a kiterjesztően értelmezett szabad felhasználás, azaz plágium áldozata lett.

 
Copyright © 2010 Pintz és Társai - Minden jog fenntartva.